az érem negyedik oldala.

Halál

Őseink nem tévesztették a halált a pusztulással. Aki halálnak halálával lakolt, az elpusztult. Tehát az anyagi test elvesztése; a halál

a lélek elvesztésével; pusztulás.

Tehettek értük, meglepő(?) segíthetünk ma is halottainknak.

Földi életünkben lehetőséget kapunk lelkünk megnemesítésére, lelkünk továbbélésére, de még e-világi életünkben el is veszíthetjük lelkünket, engedve a kísértésnek, akár a félelemnek. Egy romlatlan életnek a jutalma a romlatlan halál. Népünknél igen gyakori volt, hogy halottaink teste is romlatlanul maradt, sőt illatozott, hiszen hitünk szerint a Jó Isten szeme előtt éltünk. Ami ugye kizár minden hamisságot, füllentést. Igaz életet éltek, ezért Isten is segítette őket.

~ segíts magadon, az Isten is megsegít ~

A régiségben, népünknél az idősebbek leginkább fehér viseletben jártak.

A temetés is fehérben történt, a fényt idézve. Székely Bertalan, alig száz éve, még pontosan tudta, hiszen fehér ruhában, fehér lepelben festi meg II. Lajos "feltalálását"... nem beszélve a "Torinói Lepelről". Őseink a sírhantra fejfát állítottak, addig tartott a fa, ameddig az emlékezet... Természetesen őszintén megsiratták halottaikat, három nap - három éjjel imádkoztak érte - a lélek még ott van, három napig a fejnél - aztán eltemették, de van lehetőség további 39 napig imáinkkal kegyelmet kérni, segíteni a halott lelkét.

Jó ha tudjuk:

"A paradicsom közepén van egy hatalmas fa. Minden bűnünktől leesik egy levele... A lehulló levelek sokaságát látva, bánatukban Szentjeink mind elmentek onnan, csak egy asszony, Szent Anna - Nagy Asszonyunk maradt. Ő szépen kötényébe sepri a leveleket, elviszi unokájához, Jézus Urunkhoz és kegyelmet kér nekünk..."

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat